Font Size

Profile

Layout

Menu Style

Cpanel

Környezeti nevelés

Környezeti nevelés az óvodás korosztálytól a felnőttekig. Iskolában, terepen, fesztiválokon. Bővebben

Megújuló energiák

Energetikai tanúsítás, hőkamerás vizsgálat, tanácsadás, tervezés, bemutató az Ökoházban. Bővebben

Környezeti tanácsadás

Hol adható le használt sütő zsiradék?Környezei kérdése van? Ha nem tudja hová forduljon, keressen minket!

Főoldal

Fogamzásgátlók és gyógyszermaradványok a csapvízben – valós veszély?

Itt Esztergomban még mindenki emlékszik a 2004-es vízszennyezés történetére. A dorogi veszélyeshulladék-égetőből két vasúti kocsira való veszélyes – zömében gyógyszergyári – hulladék, került a Kenyérmezei patakba, onnan pedig a Dunába, nem messze Esztergom pari szűrésű ivóvízkútjaitól. Ezt követően az esztergomi csapvízben számos toxikus vegyületet, köztük gyógyszereket (pl. Cavinton) sikerült kimutatni.

Egyszeri szennyezés a kutak közelében, így érthető, hogy a szennyezés megjelent a csapvízben is, de vajon egy direkt szennyezéstől függetlenül vajon milyen gyógyszermaradványok jelenhetnek meg csapvizünkben?

A kérdés nagyon népszerű mostanában és nincs rá igazán pontos válasz. 2014-ben egy brit kutatás mutatta ki, hogy a londoniak ivóvízében megjelent a kokain, mert annyian használnak kábítószereket, hogy az a folyóba kerülve visszajuthat a csapvízen keresztül az emberi szervezetbe is. A jelenség globális. Egyre több gyógyszer fogyasztunk, ami aztán kikerül a környezetbe, így a vizekbe is, és előbb vagy utóbb utat talál az emberhez.

De vajon van-e ez akkora mennyiség, hogy érdemes rajta aggódni vagy sem? A vélemények megoszlanak. Dr. Czeizel Endre a világhírű professzor szerint igen. A férfiak spermium száma az utóbbi évtizedekben átlagosan felére harmadára esett vissza. A csökkenés időben egybeesik az első fogamzásgátlók megjelenésével, így nem zárható ki, hogy a női hormonok megjelenése a környezetben károsan hat a spermiumszámra is.

Budapesten a becslések szerint évente 20 tonna gyógyszer kerül a Dunába. Ezek kimutatás az élővizekben sokáig lehetetlen volt, mert nem voltak rá megfelelő műszerek, és a kutatók úgy gondolták, hogy ezek az anyagok a környezetbe jutva lebomlanak. Ahogy az analitika fejlődött kiderült, hogy a helyzet sajnos közel sem ez. A kikerülő hormonok és gyógyszermaradványok a természetben nem vagy kevéssé bomlanak le, és károsítják az élővilágot. A természetes vizekben Braziliától Olaszországon át Svájcig mindenütt kimutatták a gyógyszermaradványokat. Németországban a csapvízben is sikerült ez a mutatvány.

ÉS ma már Magyarországon is. Az Index.hu kért fel egy akkreditált laboratóriumot, hogy vizsgálja meg a Duna és a budapesti csapvíz minőségét. Vajon itt kimutathatóak-e a gyógyszermaradványok.

A Dunában a szermaradványok kimutathatóak voltak, de olyan kis mennyiségben, hogy tízezer köbméter vizet kellett volna meginni a Duna vizéből, hogy összejöjjön egy tasaknyi hatóanyag. A csapvízben pedig a mérési hiba határán mozgott a kimutatott szennyezők mennyisége. A MAVISZ konferenciáján hasonló adatok hangzottak el: 100 ezer liter vizet kellene meginnunk a budapesti csapvízből, hogy egy fogamzásgátló tablettára való hatóanyag összejöjjön.

Az adatok szerint tehát a csapvíz nem jelent kockázatot. De ha valaki szeretné a minimális kockázatot még tovább csökkenteni az fogyaszthat csökkentett deutérium tartalmú vizet, vagy használhat szűrőket. Ezekkel a kockázat még tovább csökkenthető.

A problémát tehát nem is annyira egy-egy szennyezőforrás és beviteli út jelenti, hanem inkább az, hogy ezek a hatások összeadódnak.  Az élelmiszertől kezdve a levegőn át rengeteg toxikus anyaggal találkozunk. Ezek koncentrációja jellemzően elenyésző, de a sok forrás együttesen mégis aggasztónak tűnik. 

Segíts az EKOKU-nak

 

A környezeted változása veled kezdődik!

 

Szinte minden magyar családnak van otthon egy zacskója, ami tele van zacskókkal. Egy elfeledett sarok, ami a megunt „majd jó lesz még valamire” tárgyak gyűjtőhelye. A hűtőben ehető ételek, melyek  a kukában landolnak a komposzt helyett.  Nálatok persze nincs így, igaz? :-)

Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (EKOKU) öt témában indít figyelemfelhívó kampányt, melyhez a Te segítséged is szükséges. Hogy hogyan tudsz hozzájárluni? Tudatos gondolkodással és cselekvéssel! Tegyünk apró lépéseket, hogy minél többen gondolják újra vásárlási és szemetelési szokásaikat!

 Milyen témákban várjuk segítséged?

1, Környezetbarát tiszítószerek a lakásban!  

2, Konyhától a kertig: mindent a komposztba, amit lehet!

3, Tegyünk együtt a kevesebb csomagolási hulladékért!

4, Szelektálj Ökosan!

5, Újrahasználat ösztönzése!

 A programokról a részletes leírást ITT találod.

Ha valamely témában szívesen segítenél, vagy bővebb információk kellenek, írj nekünk az This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it e-mail címre, keress minket facebookon vagy gyere el személyesen a Kiskosár Bevásárlóközösség csütörtökönkénti átadásának helyszínére (Belvárosi Plébánia, Esztergom, IV. Béla király u. 3).

A kampány az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében valósul meg, Magyarországon az Országos Hulladékgazdálkodási Főigazgatóság a lakossági célcsoportjának elérésére indítja.

Otthonában is védje a környezetet!

A környezetünk védelme mindannyiunk közös ügye. Ugyan ez a kijelentés ma már közhellyé vált, mégsem mondhatjuk, hogy oly sokan tennének ténylegesen Földünk megóvásáért. Igaz, hogy a környezetvédelmi lépések sokszor szélmalomharcnak tűnnek, és nem egyszer érezzük azt, hogy parányi csepp a tengerben, amit teszünk, de mivel a politikai döntéshozókat aligha tudjuk érdemileg befolyásolni, csak a saját környezetünkben védhetjük a Földet.

Kezdjük saját magunkon!

A legtöbb embernek megvan az a sajátos tulajdonsága, hogy magunkon kevésbé vesszük észre a rosszat, mint másokon. Ha valóban tenni akarunk környezetünk védelméért, akkor először saját magunkon kell kezdeni, megtéve egyre több lépést ennek érdekében, majd kiterjesztve azt közvetlen családtagjainkra is, később – ha lehetőségünk van rá – tágabb környezetünkre. Csak úgy válhatunk hiteles környezetvédővé, ha mi is ennek szellemében élünk.

Legyen kitűzött célunk!

A gyakorlati lépések megtétele előtt, tűzzünk ki magunk elé célokat. Kezdetben számítsuk ki a saját magunk ökológiai lábnyomát, és tűzzük ki célul például, hogy két év alatt a felére, majd negyedére csökkentjük azt. Ugyanígy lehet kitűzött cél az is, hogy egy év alatt felére csökkentjük áram-, víz- és gázfogyasztásunkat vagy éppen negyedére a megtermelt szemetünk mennyiségét. A célok azért fontosak, mert így saját magunk előtt is számszerűsíteni tudjuk, hogy mennyit tettünk meg adott idő alatt a környezetvédelemért, s ami újabb célok kitűzésére sarkallhat.

Az élet minden területén!

Ha igazán elszántak vagyunk, akkor látni fogjuk, hogy a Föld védelme érdekében tett lépések újabbakat vonnak maguk után, és ha sikerül a gondolkodásunkat erre az új (?) szemléletmódra átállítani, akkor azt újabb tettek fogják követni.

A környezetvédelmi lépések az élet minden területére kihatnak, vegyük sorra ezeket:

Életünket ma már igencsak áthatja a közlekedés: minél nagyobb városban élünk, annál több időt vesz igénybe a munkába, iskolába, stb. járás. Nem mindegy azonban, mivel közlekedünk: részesítsük előnyben a legkevésbé környezetterhelő közlekedési módokat: járjunk gyalog, kerékpárral, tömegközlekedéssel, és az autót csak a legvégső esetben „vessük be”.

A legnagyobb globális probléma manapság a hulladékok keletkezése és kezelése, otthonainkban ezen a területen is sokat tehetünk: tűzzük ki célul a nulla hulladék elérését, vagyis termeljünk minél kevesebb szemetet! Ennek eléréséhez számos dolgot tehetünk: a szelektív gyűjtés és a komposztálás már csak utólagos megoldások, érjük el azt, hogy minél kevesebb dolog kerüljön a hulladékok közé. Ezt részben tudatos vásárlással, részben újrahasznosítással érhetjük el.

Takarékoskodás – az élet minden területén. Ezzel a lépéssel tehetünk a legtöbbet: takarékoskodjunk a felhasznált erőforrásokkal, használjunk kevesebb vizet, villamos energiát, csomagolóanyagot, kőolajat, termékek helyett vásároljunk szolgáltatásokat, és a sor még hosszan sorolható. A talaj és az élővizek szennyezettségének csökkentése érdekében mindennapi tevékenységeinkhez használjunk minél kevesebb vegyi anyagot! A mosáshoz használjunk mosószódát, mosódiót, öblítő helyett ecetet, a duguláselhárítás is profin megoldható szódabikarbónával, ecettel, konyhasóval vagy bóraxszal, melyek a környezetre nézve sokkal kevésbé károsak, mint a kereskedelmi forgalomban kapható durva vegyszerek.

A kertművelés területén ne használjunk vegyszereket, gyomirtókat, rovarölőket. Ássuk bele magunkat a biokert kialakításának tudományába, és meglátjuk: vegyszerek nélkül is lehet gyümölcsöt és zöldséget termelni.

A termékvásárlásaink során nézzük meg, mit veszünk! Ha helyi termelőtől vásárolunk, azzal a termelő és mi is sokkal jobban járunk!

Első Kis-Pesti Kert látogatás

Első Kis-Pesti Kert látogatás

Ha az ember Budapesten jár, sajnos egyre kevesebb zöld területtel találkozik.  Sokan vannak, akik szeretnék ezt a tendenciát megfordítani, e mellett valami hasznosat is tenni, közösséget építeni. E vágyakra adott választ Rosta Gábor a Városi Kertek Közhasznú Egyesület elnöke és Nagy Mária az Első Kis-Pesti Kert megbízott képviselője. 2012-ben indították el a helyi önkormányzat támogatásával a környéken lakók örömére a közösségi keret. A városháza kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy folyamatosan részt tud venni a kert életében, ünnepein, ahova szívesen visz látogatókat. 

A XIX. kerületben, Kispesten az Irányi Dániel és a Bem utca sarkán egy kis zöld oázis található. 2016.07.29-én az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület egy pár órás szakmai beszélgetésen és tárlatvezetésen vehettünk részt, ahol mélyebb betekintést kaphattunk egy jól működő közösségi élet színfalai mögé.

Helyben termett fűszerekkel megszórt paradicsom, paprika és ízletes szeder volt a vendéglátásunkra terített asztalon, frissítőül pedig mentás-citromos limonádé szolgált a nyári kánikulában. A kedves fogadtatás után a szakmai megbeszélés következett, ahol az elmúlt 4 év átfogó beszámolóját hallgathattuk meg, többek között, hogy milyen feltételek szükségesek egy közösségi kert létrehozásában, mit érdemes illetve mit nem érdemes tenni.

A szakmai részt követően egy hosszabb ismertető túrát tettünk a 926 m2 alapterületű kertben, ahol mind a 26 ágyás más és más személyiséget tükrözött. A 4,5 m2 pont elég arra, hogy az ember egy kicsit kiszakadjon a nyüzsgő forgatagból, észrevegye, hogy a természet napról-napra válozik, meghálálva gondoskodásunkat.

A kertet a közelben élő, tömbházban lakó kispestiek használják, minden korosztály örömmel vesz részt a kert életében, ki a kertészkedésért, ki a közösségért és nyugalomért. A pihenésre pár nyugágy és padok szolgálnak a díszfák és gyümölcsfák árnyékában. Természetesen a gyerekek egyéb elfoglaltságot is találhatnak a kis játszótéren és homokozóban, ami szintén a közösségi kerthez tartozik, védelméről pedig egy helyi cég kerítése gondoskodik.

Szeretnénk, hogy mindez itt, Esztergomban is valósággá váljon. Remélve, hogy  a kezdeményezés termő talajra hull majd és hamarosan mi is büszkélkedhetünk egy Első-Esztergomi Közösségi Kerttel.

A kert fontosabb adatai:

Alapítás éve: 2012

Alapító: Rosta Gábor

Cím: Budapest XIX. kerület, Irányi Dániel – Bem József utca sarok.

Megrendelõ: XIX. kerület, Kispest Önkormányzata, Gajda Péter polgármester

Kivitelezõ: Kispest Közpark Kft.

Alapterület: 926 m²

Össz termõterület: 230 m² folyamatosan nõ

Ágyások száma és mérete: 26, 4,5 m² (3×1,5m)

Fûszerkert: 29 m²

Fák: 3 db díszfa + 4 db gyümölcsfa csemete

Öntözés: Hálózati víz

Közösségi tér: 145 m²


Képek megtekintése: itt 

A program a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázatának keretében valósult meg. Azonosító: PTKF/1260/2015

Szomorú sorsra jutnak az egykori civil weboldalak

A napokban az internetet böngésztem, civil hírekre vadásztam, és szomorúan láttam, hogy eltűntek egyes civil oldalak. De ez még csak a probléma kezdete.

Emlékszik még valaki a Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoportra. Kiváló munkát végeztek Hajdú-Bihar megyében, de jelenlegi domainjük a bakcso.hu már nem elérhető.

Naponta futhatunk bele olyan domainbe, ahol egykor civil szervezet honlapja volt megtalálható, ma már azonban nincs a domainnév mögött üzemelő weboldal.

Van azonban egy ennél is érdekesebb helyzet. Ez akkor áll fenn, amikor valaki az egykor civil szervezet nevében üzemelő domainnevet megvásárolja, vagy újraregisztrálja.

Jó példa erre az ngo.hu weboldal. emlékeim szerint itt régen hasznos civil infók voltak olvashatóak, és az oldal még ma is elérhető, és címében most is civil hírek szerepelnek, de ha kicsit jobban megnézzük az oldal már nem civil híreket nyújt, hanem mindenféle témában közöl meglehetősen haszontalan híreket, aminek semmi köze a civilséghez. És nem ez az egyetlen példa, de nem akarok több oldalt nevesíteni. De mi állhat a jelenség mögött?

Egy ismerősöm a Rackhost domain-regisztrátornál dolgozik, őt kértem meg, hogy magyarázza el mi áll e mögött a jelenség mögött. Igyekszem összefoglalni a lényeget.

A lényeg, hogy a weboldalak mögött mindig áll egy domain. Ez a domainnév a mi esetünkben az ekoku.hu, de ilyen a facebook.com és lehetne ezeket sorolni. Ezek a domainnevek nem vásárolhatóak meg örök időkre, hanem csak egy meghatározott időszakra. Magyarországon a domainregisztráció időtartama általában két év. Ezt követően adomain tulajdonosa meghosszabbíthatja a domain nevét.

Ha ez nem történik meg akkor némi türelmi idő utána domain-regisztráció lejár, és a domain ismét szabadon lehet regisztrálni pár ezer forint ellenében.

Sok civil szervezet anyagilag nehéz helyzetbe kerülhet, vagy tagsága lecsökkenhet, így már nem érdekelt a honlapja fenntartásában, és így a domainneve lejár, ami újra regisztrálhatóvá válik.

Ezeket a domainneveket regisztrálják újra aztán az online üzletágban érdekelt üzletemberek. A domain regisztrálása sokféle célt szolgálhat. Lehet a domainnév egyedi és értékes, így később értékesíthető, de van, aki weboldalakt épít rá és így jut bevételhez.

A lényeg tehát, a mi szempontunkból, hogy az egykor civil weboldalak jogszerűen kerültek másokhoz, és hogy ez a neten egy természetes folyamat, mégha civil szemmel kicsit szomorú is. Ha azt látjuk tehát, hogy a régen ismert civil szervezet weboldala másnak tűnik, mint ami volt ne lepődjünk meg, ez állhat a háttérben.

Aki szeretné megtalálni a régi tartalmakat annak sem kell teljesen elkeserednie a Wayback Machines weboldala igyekszik az internetet archiválni, és itt a régi weboldalak régi tartalmai is részlegesen elérhetőek. Így például az ekoku weboldal is visszanézhető egészen 2007-ig visszamenőleg.

Itt van: Aktuális

Küldetésünk

"Küldetésünk tudatosítani jelen világunk gondolkodási és magatartási mintáinak ön-és környezetpusztító voltát. Fenntartható és zöld alternatívát kívánunk bemutatni, és segítünk közösséget létrehozni, mely alapjául szolgál a zöld változások megvalósításához. "

Kapcsolat

2500 Esztergom, Zamárd u. 11275 hrsz.
Tel./Fax:33/400-150
Mobil:20/968-04-06 
e-mail:info@kornyezetkultura.hu