Hamarosan beköszönt a tavasz, és ilyenkor a kerti munkák kerülnek előtérbe, hirtelen azt sem tudjuk, hová nyúljunk. Február végén a metszési munkálatok, majd a kert megművelése, a veteményezés, az udvar rendbetétele, takarítása, a virágoskert, a sövények, és még hosszan lehetne sorolni azon teendőeket, amelyek a tavaszi munkálatok listáján szerepelnek. Ha előre tervezünk, akár tudományosan is megalapozhatjuk, mit hová ültetünk.

Tervezz és mérj!

Tél végén mindenképpen érdemes átgondolni, hogy idén hogyan és miket ültessünk, mi az, amire mindenképp szükség van, és mi az, ami mellőzhető. Tervezzük meg, hogy veszünk-e idén fákat, sövényeket, gyümölcsfákat, mert azok tavaszi ültetését most kell megtennünk. Hasznos lehet egy-két könyvet áttanulmányozni, mert a könyvekben leírtakkal sokkal hatékonyabban lehet zöldségeket és növényeket termelni, például az egymásra nézve jótékony hatással bíró növénytársításokkal, a vegyszerek nélküli növényvédelmi védekezésekről való tudnivalókkal. Egy jó kertész még ennél is tovább megy: manapság elterjedőben vannak a talaj kémhatását mérő műszerek, az ún. pH és EC mérők, melyek segítségével már otthon is nagyon sok információt beszerezhetünk a kertünk talajának kémhatásáról. De miért is fontos ez? A talaj egyik tulajdonsága a kémhatás, mely részben meghatározza a növények számára felvehető tápanyagokat, azt, hogy hogyan kell trágyázni, öntözni, és hogy milyen növények érzik jól magukat az adott talajon. Magyarországon túlnyomó részben savanyúak a talajok, egyes területeken semleges, karbonátos kémhatásúak. Mivel a talajok kémhatása az idő folyamán nem vagy alig változik, így kertünk talajának kémhatása is viszonylag állandónak tekinthető. A talajok elsavanyodása egyébként a nagymértékű légszennyezésnek, a nagyipari termelés fokozott műtrágya-használatának köszönhető, amelyek miatt csökkent a talajok szervesanyag-tartalma.

Kertünk talajának mindenképpen jót tesz, ha komposztálunk, és a keletkezett komposztot visszaforgatjuk a talajba. Ha állatokat is tartunk, akkor a szerves trágyával még jobb eredményeket érhetünk el. A csapvízzel való öntözés szintén nem tesz jót a talajok állapotának, ám ezt nagy valószínűséggel a következő években nem fogjuk tudni kiiktatni. A talaj minősége tehát a fenti módszerekkel javítható, nem kell elkeserednünk, ha véletlenül rossz értéket mutat a pH mérőnk. A pH és EC mérőket beszerezhetjük a kertészeti webáruházakban is, de legegyszerűbb, ha a phmerok.hu oldalon vásároljuk meg. Itt árulnak hozzá kalibráló folyadékokat, különféle monitorokat, és minden olyan eszközt, amelyre a mérés során szükségünk lehet.

Ha a mérést követően megvan az eredmény, akkor érdemes áttekinteni, hogy az adott talajon mely növények teremnek legjobban, melyek kedvelik az adott körülményeket. Ha ilyen növényeket ültetünk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy magas terméshozammal fogják meghálálni azt az utánajárást, amit a mérés vagy a könyvek tanulmányozása jelent.

A talaj javítása komposzttal

Ha nem áll rendelkezésre állatoktól származó szerves trágya, akkor a fent említetteknek megfelelően, komposzttal is javíthatjuk a talajunk minőségét. A komposztot egy-két évig érleljük, mielőtt a földbe szórnánk. Akkor jó már a komposzt minősége, amikor porhanyós föld jellegű, humuszos az állaga, és nincsenek benne nagyobb darabok, például faágak. A nagyobb darabokat érdemes komposztálás előtt összedarabolni, hogy hamarabb lebomoljanak, de még ekkor is hosszabb időre van szükségük a teljes átalakuláshoz. Ugyanez a helyzet a tojáshéjjal is, ha összetörjük, darabjai még akkor is sokáig felfedezhetők a földben.